Carole Lombard Gable (Fort Wayne, Indiana, 1908. október 6. – Potosi-hegy, Nevada, 1942. január 16.) Oscar-díjra jelölt amerikai színésznő, a parádés komédiák királynője (Queen of Screwball Comedy).
Carole Lombard Fort Wayne-ben született 1908-ban, Indiana államban, mint Jane Alice Peters, a család legfiatalabb tagja. Szülei, Frederick Christian Peters és Elizabeth Jayne Peters (szül. Knight) jómódú családból származtak. A kis Jane-nek két bátyja volt, Frederick Charles és John Stuart, akik focira és baseballra tanították, ezért a kislány nagyon fiús és sportos volt az iskolában is: teniszezett, röplabdázott, talajtornázott, emellett szeretett úszni is, és díjakat is nyert.
1914-ben a szülők között feszültté vált a viszony, ezért édesanyjával és bátyjaival Los Angelesbe költöztek. Jane először a Virgil Junior Középiskolába, majd a Fairfaxbe járt. Tizenkét éves volt, mikor egy bizonyos Allan Dwannek szemet szúrt a baseballpályán. Dwan rendező volt, és azonnal tudta, hogy Jane-re van szüksége legújabb filmjéhez, a Perfect Crimehoz. Édesanyja buzdítására Jane elvállalta a főhős testvérének szerepét, és 1921-ben elkészült élete első filmje. Habár a produkció nem lett sikeres és a szerep sem volt túl nagy, Jane már tudta, hogy ezt szeretné csinálni. Tánc- és színjátszó leckéket vett, egy társulattal járta az országot és meghallgatásokon vett részt. A várva várt lehetőség 1924-ig váratott magára, mikor a Fox Pictures szerződést kínált neki Carol Lombard művésznévvel. Az utólag keresztnevéhez hozzáadott -e csak a harmincas évektől vált állandóan használatossá.
Lombard otthagyta az iskolát, és alacsony költségvetésű kaland- és westernfilmekben szerepelt hetvenöt dollár per hetes fizetéssel. A Fox eleinte csak kisebb szerepeket kínált neki, ahol még a stáblistán sem volt fent a neve. 1925-től lehetősége akadt jobban kitűnni, mint a Marriage in Transit, a Hearts and Spurs és a Durand of the Bad Lands. Lombard nagy szerencsétlenségére még ebben az évben karambolozott. Fejét beverte a szélvédőbe, és az arca bal oldalán az orrától az arccsontjáig egy vágás éktelenkedett. A szerződését felmondták, és Lombard felismerve, hogy karrierje csúfos véget érhet, plasztikai sebészhez fordult, valamint tanulmányozta a fotóművészet praktikáit és megtanulta, hogyan képes sminkkel elfedni a heget.
1927-ben Mack Sennett, egy kanadai születésű rendező szerződtette Lombardot tizenöt rövidfilmre. Sennett stúdiója, a Pathe Exchange felismerte az ifjú színésznőben rejlő potenciált, és komolyabb szerepet szentelt neki. Lombard 1928-as filmjei, a Show Folks és a Ned McCobb's Daughter a kritikusok tetszését is elnyerte. Egy film erejéig, A csirkefogó naplójával visszatért a Foxhoz, amellyel első sikerét is learathatta. A filmiparban ezalatt nagy változások is végbe mentek: a némafilmeket felváltották a hangosak, és sokan, akik nem tudtak alkalmazkodni, munka nélkül maradtak. Lombardot ellenben ez nem érintette, csábító, provokatív és rekedtes hangjával csak még népszerűbb lett. 1929-ben jelent meg első hangosfilmje, a High Voltage, ezt követte a Big News és a Racketeers, amelyek mind bevételben és a kritikusoknál is pozitív irányba repültek.
1930-ban Lombard ismét a Foxszal forgatott, és az Arizona Kid hatalmas nagy sikert aratott. A Paramount Pictures lecsapott a színésznőre, és egy háromszázötven dollár per hetes kezdő fizetésről szóló szerződést kötött vele. 1931-ben Lombard William Powell-lel dolgozott együtt, akihez még ebben az évben hozzá is ment. A házasság azonban nem tartott sokáig, 1933-ban elváltak, de barátok maradtak életük végéig. Lombard nem sokkal a válás után közelebb került Clark Gable-höz, akivel 1932-ben a No Man of Her Own forgatása alatt ismerkedett meg. 1934-ben Lombard egy musical beütésű filmdrámával kezdett, a Boleróval, ami jól szerepelt a mozikban. Ezután Bing Crosbyval az oldalán játszott a Ma még az enyém vagy című filmben, ami úgyszintén jól teljesített a piacon. Harmadik filmje, a Huszadik század volt az, ami filmsztárrá tette a színésznőt. Lombard partnere John Barrymore.
Lombard az 1935-öt egy kereskedelmileg megbukott filmmel, a Kubai táncossal kezdte, amit kiegyensúlyozott a Hand Across the Table-lel, amit a színésznő legjobban sikerült filmjének tartanak. 1936-ban a kritikusok elismerését vívta ki a A rejtélyes utas című filmjével, a Godfrey, a lakáj című produkcióval pedig Oscar-díjra jelölték, amiben többek között voltférjével, William Powell-lel volt látható a filmvásznon. A Godfrey, a lakájt kulturális jelentőségűnek nyilvánították, és beválasztották a Nemzeti Filmarchívumba.
Lombard nem nyerte meg a díjat, de 1937-re a legnépszerűbb és legjobban fizetett filmcsillagnak számított Hollywood szerte: már négyszázötvenezer dollárt keresett. Három filmet forgatott abban az évben: a Swing High, Swing Low-t, az Ahol semmi sem szentet és a Hazugság, asszony a nevedet, amelyek mindegyike jól teljesített. 1938-tól Lombard szabadúszó színész lett, és csak egy filmet készített az évben a A botrány bolondját.
1939-ben James Stewarttal alkotott egy párt az Egymásnak teremtve című filmben (más fordításban Holtomiglan, holtodiglan), ezután személyes kedvencét, a Csak névleget készítették el. Ugyanebben az évben Clark Gable-nek sikerült elválnia előző feleségétől, és összeházasodott Lombarddal, aki legnagyobb szerelme is volt. 1940-ben Lombardot a nézők a Virrasztás és a They Knew What They Wanted című filmekben láthatták. Lombard remélte, hogy elnyeri az Oscar-díjat, és a kritikusok valóban dicséretre méltatták, de a közönség a komor hangulat nem vonzotta, így Lombard visszafordult a komédiák, pontosabban a parádés komédiák műfajához, amit már teljesen magáévá tett. 1941-ben és 1942-ben is egy-egy filmmel jelentkezett, a Végre egy jó házasság (angolul Mr. és Mrs. Smith címen futott) és a Lenni vagy nem lenni címűekkel.
Az Egyesült Államok 1942-es háborúba lépésével az MGM filmstúdió megbízta Lombardot, hogy adjon el kötvényeket a hadierő támogatására. Lombard Indiana államba utazott többszöri megállással, szigorúan vasúton közlekedve, ahogy azt a lelkére kötötték. A színésznőnek sikerült több mint két millió dollárt összegyűjtenie. Lombard január 16-án azonban végzetes döntést hozott: a hazafele utat nem vonattal, hanem repülővel kívánta megtenni. Röviddel a repülő felszállása után komplikációk léptek fel. Egyes műszerek, amelyek a pilóták segítségére lehettek volna, ki voltak kapcsolva, mert a személyzet tartott a japán bombázóktól. A repülő, egy TWA DC-3-as, lezuhant Nevadában és a Potosi-hegyen kettétörött. A becsapódást senki sem élte túl. Carole Lombarddal utazott még további tizenöt fiatal katonatiszt, Otto Winkler, az MGM PR ügynöke, valamint Lombard édesanyja, Elizabeth Peters.
Forrás: wikipédia, vintag.es
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése