2021. január 29., péntek

Cloris Leachman amerikai színésznő az 1960-as, 70-es években.

Cloris Leachman (Des Moines, Iowa, 1926. április 30. – Encinitas, Kalifornia, 2021. január 26.) Oscar-, BAFTA- és többszörös Emmy-díjas amerikai színésznő és humorista.

Leachman az iowai Des Moines-ban született , a három lány közül a legidősebb. A Theodore Roosevelt Gimnáziumba járt . Szülei Cloris ( szül. Wallace; 1901–1967) és Berkeley Claiborne „Buck” Leachman (1903–1956) voltak. Apja a családi tulajdonban lévő Leachman Lumber Company-nál dolgozott.

A fiatalabbik húga, Mary nem volt a show-biznisz-ben. Claiborne Cary (1932–2010) idősebbik húga színésznő és énekes volt.  Anyai nagymamájuk cseh származású volt.

Tizenévesen Leachman a helyi fiatalok darabjaiban jelent meg hétvégenként a Des Moines- i Drake Egyetemen.  A középiskola elvégzése után beiratkozott az Északnyugati Egyetemre az Oktatási Iskolába, a Gamma Phi Beta tagja lett, és a leendő komikus színészek, Paul Lynde és Charlotte Rae osztálytársa volt . Nem sokkal azután, hogy 1946-ban a Miss America-ban versenyzett, televízióban és filmekben kezdett szerepelni.

Miután ösztöndíjat nyert a Miss America versenyén, amelyen a legjobb tizenhat közé jutott, Leachman Elia Kazan irányításával tanult színészetet a New York-i Actors Stúdióban. Ő alakította Nellie Forbush szerepét Richard Rogers és Joshua Hammerstein South Pacific című darabjában. Pár évvel később szerepet kapott William Inge Térj vissza, kicsi Sheba című Broadway darabjában (amiből aztán film is készült), de ki is lépett, mielőtt a darab ténylegesen a Broadway-ra került volna, mert Katerine Hepburn felkérte, hogy legyen a társ sztárja William Shakespeare Ahogy tetszik (As You Like It) című darabjában.

Leachman az 1950-es években számos élő televíziós közvetítésben szerepelt, köztük olyan programokban, mint a Suspense és a Studio One. Első nagy játékfilmje a Carnegie Hall (1947) volt. De ez csak mellékszerep volt. Az első igazi szerepe Robert Aldrich noir klasszikusában, az 1955-ös Kiss Me Deadly-ben kapta. Egy évvel később Paul Newmannal és Lee Marvinnal szerepelt együtt a Kínpad-ban(1956). Újra együtt jelent meg Newmannal rövid szerepben a Butch Cassidy és a Sundance kölyök (1969) című filmben.

Főleg a televízióban dolgozott, fellépett a Rawhide-ban és az Alkonyzóna "It's a Good Life" című epizódjában , valamint a 2002-től 2003-ig tartó UPN-sorozat epizód felújított változatában az "It's Still a Good Life"-ban . Ebben az időszakban Leachman megjelent John Forsyth-tal Alfred Hitchcock bemutatja népszerű antológia sorozat "Megérzés" című epizódjában. Később Ruth Martinként , Timmy Martin örökbefogadó anyjaként jelent meg a Lassie negyedik évadjának (1957) utolsó felében . Jon Provost, aki Timmyt alakította, azt mondta: "Cloris nem érezte különösebben kihívásnak a szerepet."  1958-ban June Lockhart váltotta fel ebben a szereben.

Ugyanebben az évben a One Step Beyond című sorozat "The Dark Room" című epizódjában szerepelt, amelyben egy Párizsban élő amerikai fotóst alakított. 1960-ban Marilyn Parkert, Janice Rule karakterének, Elena Nardosnak a szobatársát alakította a Checkmate "The Mask of Vengeance" című epizódjában. 1966-ban vendégszerepelt a Perry Mason című sorozat "The Cashe of the Crafty Kidnapper" című epizódjában. 1970 végén Leachman a That Girl egyik epizódjában Don Hollinger nővéreként, Sandyként szerepelt.

1992-ben kettős szerepet kapott Mary-Kate és Ashley Olsen Két tojás száz bajt csinál című filmjében. Egy ikerpárt alakított. Ő volt Agatha a gonosz boszorkány és Agatha teljesen ellentétes ikertestvére Sofia.

Leachman Oscar-díjat kapott a legjobb női mellékszerepért a Larry McMurtry bestseller könyve alapján készült Az utolsó mozielőadás(The Last Picture Show) (1971) beli szerepléséért . Ő alakította Ruth Poppert, a gimnáziumi tornatanár elhanyagolt feleségét, akivel Timothy Bottoms karaktere viszonyban van. Peter Bogdanovich rendező a produkció során megjósolta, hogy teljesítményével Oscar-díjat nyer. A szerepet eredetileg Ellen Burstyn-nak ajánlották, fel de aztán más szerepet kapott.

Leachman szintén rekordot döntött nyolc Primetime és egy Daytime Emmy-díjjal, és több mint 20 alkalommal jelölték, főleg Phyllis Lindstrom játékáért a The Mary Tyler Moore Show-ban . Lindstrom öt éven keresztül visszatérő karakter volt a programban, majd egy spinoff sorozatban, a Phyllisben (1975–1977) szerepelt, amelyért Leachman Golden Globe-díjat kapott . A sorozat két évadig futott. Törlését részben annak köszönhette, hogy rövid időtartama alatt három rendes vagy visszatérő stáb tagja meghalt : Barbara Colby (rejtélyes körülmények között meggyilkolták egy Los Angeles-i parkban), Judith Lowry és Burt Mustin(aki egy friss házas párt játszottak a műsorban; mindkettő 80 éves volt, és természetes okokból halt meg).

1977-ben vendégszerepelt a The Muppet Show-ban , a 2. évad 24. részében. 1978-ban a chicagói színházban végzett munkájával elnyerte a Sarah Siddons-díjat . 1987-ben a Schoolhouse Rock VHS kiadásait rendezte . És ő játszotta a Disney féle Jancsi és Juliska-ban Grizelda-t a gonosz boszorkányt. . 1986-ban visszatért a televízióhoz, Charlotte Rae karakterének, Edna Garrettnek a helyére az The Facts of Life című sorozatba. Leachman Edna húgaként, Beverly Ann Stickle- ként betöltött szerepe nem tudta megmenteni a régóta futó sorozatot, és két évvel később törölték.

Sok animációs filmben szinkronizált: az Én kicsi pónim: A film-ben, mint a gonosz boszorkány, aki a Sötétség vulkánjának anyja; Az Egy troll New Yorkban-ban Gnora királynő hangját kölcsönözte; Hayao Miyazaki 1986-os Laputa - Az égi palota-ban Dola a mindíg kötekedő ég kalóz hangja volt.

Leachman megkeseredett, mohó, szláv kanadai Ida nevű nagymamát játszott a Fox 2000-2006-ig tartó szitkomjában, a Már megint Malcom-ban. Ezért a szerepéjért két Emy-díjat kapott a legjobb komikusszínésznő egy vígjátéksorozatban kategóriában. Hat egymást követő évben jelölték erre a díjra karakteralakításáért. Végül a negyedik évben sikerült nyernie.

A későbbi televíziós kreditek között szerepel a sikeres Lifetime Television minisorozat és a Beach Girls Rob Lowe-al és Julia Ormond-dal . Leachmant SAG-díjra jelölték a borral átitatott egykori jazzénekesnő és Evelyn nagymama szerepéért a Sony Spangol – Magamat se értem című alkotásában Adam Sandlerrel és Téa Leonival. A szerepben gyengélkedő Anne Bancroftot váltott . A film újra összehozta őt a Mary Tyler Moore Show írójával, producerével és rendezőjével, James L. Brooks-szal. Ugyanebben az évben Adam Sandlerrel együtt újra megjelent a film remake-jében, a Csontdaráló-ban. A Szuper felsőtagozat című Kurt Russell vígjátékban röntgenlátással rendelkező iskolai nővérként is feltűnt. 2005-ben Charlie Harper szomszédjaként, Normaként vendégszerepelta a Két pasi - meg egy kicsi című film 3. évadának Idős asszony és különleges szeretője című 9. epizódjában.

2006-ban Leachman, Sir Ben Kingsley és Annette Benning mellett az HBO-n Mrs. Harris-ként szerepelt, amiért Emmy-díjra jelölték a Legjobb női sorozat/film szereplés kategóriában, valamint ugyanezért SAG-díjra is jelölték. 2006. május 14-én képzőművészeti díszdoktori címet kapott a Drake Egyetemen.

Leahman bekerült a Television Academy Hall of Fame-be 2011-ben. Ugyan abban az évben a TV Guide Network-ön a 23. legviccesebb színésznőnek lett besorolva.

2014. június 20-án Leachman tiszteletbeli diplomát kapott az Északnyugati Egyetemen.

2017-ben megkapta a PETA életműdíját az állatjogi kérdések iránti elkötelezettségéért.





















Forrás: wikipédia, vintag.es

Cively Tyson az 1960-as, 70-es években.

 Cively Tyson (1924. december 19. - 2021. január 28.) amerikai színésznő és modell. Cively Tyson Harlemben nőtt fel, szülei mélyen vallásos karibi bevándorlók voltak. A középiskola után a Vöröskeresztnél kezdett dolgozni, de mivel tehetségesnek tartották, barátai unszolására modellkedni kezdett és színészetet tanult. Az Ebony magazin divatszerkesztője fedezte fel, és hamarosan már a csúcsmodellek között dolgozott. Az ötvenes évek második felétől off-Broadway színházakban játszott. Filmes pályafutása a 70-es évek elején kezdődött, az első fekete színésznők között volt, akik szerepet kaphattak. Ugyanakkor gondosan megválogatta munkáit.

A színésznőt a Csibész című filmben nyújtott alakításáért Oscar-díjra jelülték 1972-ben.

A William H. Hunter regénye nyomán született, gazdasági válság idején játszódó filmben egy gyerekeivel magára maradt nőt játszott, akinek a férjét börtönbe zárták, mert ennivalót lopott a családjának. A New York Times kritikusa játékát méltatva azt írta róla, hogy Tysonnak a filmvásznon sikerült megmutatnia a nézőknek "a fekete nők millióinak mélységes szépségét". 

Az 1974-ben bemutatott The autobiography of Miss Jane Pittman címú televíziós drámában egy 110 éves egykori ranszolganőt játszott, alakítását két Emmy-dijjal jutalmazták.

1977-ben a Gyökerek című televíziós sorozatban is szerepelt. A mozibajárók új generációja pedig A segítség című, 2011-ben bemutatott filmben láthatta.

2018-ban tiszteletbeli Oscar-díjjal jutalmazták több mint 70 éves színészi pályafutását. "Nagyon mélyről jöttem. Olyan környéken nőttem fel, amit akkoriban nyomornegyednek neveztek. Még ma sem hiszem el, hogy elnökökkel, királyokkal, királynőkkel találkoztam. Hogy jutottam idáig? Csodálkozom" - mondta akkor. 

2013-ban 88 évesen kapta meg a legjobb színésznőnek járó Tony-díjat Horton Foote Út az ismeretlenbe című drámájában nyújtott játékáért.

Harminc év után ezzel a szereppel tért vissza a Broadwayre. 2015-ben a Kopogós römi című kétszereplős drámában játszott ismét a Broadwayn James Earl Jonesszal.

Kétszer házasodott, másodszorra a dzsesszlegenda, Miles Davis lett a férje. Az esküvőt 1981-ben Bill Cosby massachusettsi házában tartották számos híresség jelenlétében. A pár 1988-ban elvált.




















Forrás: vintag.es/

2021. január 28., csütörtök

Így néznek ki a 20. századi hírességek unokái.

 Alain Delon - Alison le Borges


Alain Delon - Alison le Borges

Gregory Peck - Ethan Peck

Gregory Peck - Ethan Peck

Brigitte Bardot - Anna Charrier

Brigitte Bardot - Anna Charrier

Elizabeth Taylor - Quinn Teavey és Naomi Wilding


Elizabeth Taylor - Quinn Teavey és Naomi Wilding

Clark Gable - Clark James Gable

Clark Gable - Clark James Gable

Grace Kelly - Jasmine Grimaldi és Charlotte Casiraghi

Grace Kelly - Jasmine Grimaldi és Charlotte Casiraghi

Audrey Hepburn - Emma Ferrer

Audrey Hepburn - Emma Ferrer

Tippy Hedren - Dakota Johnson

Tippy Hedren - Dakota Johnson

Charlie Chaplin - Una, Kira és Carmen Chaplin, James Tierre

Charlie Chaplin - Una, Kira és Carmen Chaplin, James Tierre

Sophia Loren - Lucia Sophia Ponti

Sophia Loren - Lucia Sophia Ponti

Elvis Presley - Riley Keough

Elvis Presley - Riley Keough

Marlon Brando - Tookie Brando

Marlon Brando - Tookie Brando

Ingrid Bergman - Elettra Wiedemann-Rossellini

Ingrid Bergman - Elettra Wiedemann-Rossellini

Kirk Douglas - Cameron Douglas

Kirk Douglas - Cameron Douglas

Gina Lollobrigida - Dmitry Milko

Gina Lollobrigida - Dmitry Milko

Lauren Bacall - Jasper Robards

Lauren Bacall - Jasper Robards




Jonathan Katz amerikai humorista és színész.

Jonathan Paul Katz (New York, 1946. december 1. –) amerikai humorista, színész és szinkronszínész. A Dr. Katz, Professional Therapist című a...