Clara Bow (1905. július 29. - 1965. szeptember 27.) amerikai színésznő.
Édesanyja két tragikus kimenetelű terhességen volt túl, amikor váratlanul megérkezett Clara. Az anya ekkor már igen labilis lelkiállapotban volt, amely a későbbiekben csak tovább romlott. Életét ezért nagyrészt inkább az utcán töltötte, és igazi vadóc, verekedős kamaszlány lett belőle. Ekkor kezdett el álmodozni a film világáról. Színésznő szeretett volna lenni, amiért társai kicsúfolták. Hogy is lehetett volna bármilyen esélye egy Brooklyn-i iskolázatlan szegény lánynak a kamera elé állni? De a sors közbeszólt. Az egyik újság szépség és tehetség versenyt hírdetett, amire két fotót kellett beküldeni. Clara apja titokban kifizette a fényképészt, a képekkel pedig Clara elhozta az első díjat. Ez pedig nem volt más, mint egy próbafelvétel.
A nyereményként kapott forgatást követően a film végleges verziójából minden jelenetét kivágták. Nem adta fel, és apjával folyamatosan ostromolták a filmstúdiókat. 1921 végén siker koronázta kitartásukat: a Beyond the Rainbow című filmben kapott szerepet. Clarával öt jelenetet vettek fel, ami lenyűgözte a filmeseket. A fiatal lánynak ugyanis született tehetsége és érzéke volt a filmezéshez. Játéka különbözött minden elődjétől. Minden mozdulata, gesztusa, vagy fintora természetes volt. Képes volt arcjátékával elmesélni a történetet.
A Beyond the Rainbow beindította karrierjét. Hamarosan rájött, hogy New Yorkból Los angelesbe kell költöznie ahhoz, hogy szerencséjét, és tehetségét kamatoztatni tudja. A kezdeti tomboy, azaz fiús lány szerepeket pedig felváltotta a szexi, önálló díva szerepe. A színésznőt nem más, mint Max Factor formálta vörös hajú végzet asszonyává. Szemöldökét leborotválta, száját szív alakúra rúzsozta. Ezt az image-t később színésznők tucatjai utánozták.
Clara Bow sokban különbözött a többi sztártól. Míg ők misztikus mesevilágot próbáltak maguk köré varázsolni, addig Clara nem tartotta titokban származását. Nem csinált problémát abból, ha ő akart valakit megszerezni, ha pedig vacsorázni indult egy étterembe, magasról tett arra, hogy vannak illemszabályok. Ha kedve volt a pohár mélyére nézett, máskor pedig nagy pénzeket vesztett szerencsejátékokon. A sajtó persze falta a botrányait, igazi celebet csináltak belőle. A mozinézők imádták: ő volt a némafilmek királynője. Sztárságának csúcsán több mint 45 000 rajongói levelet kapott egyetlen hónap alatt (1929. január).
Folyamatosan dolgozott, egyik forgatásról zuhant a másikba. jelmezeit a legnevesebb jelmeztervezők kreálták. Volt hogy egy évben 14 filmet forgatott, egy nap akár három különböző produkcióban dolgozott.
Életének egyik legnehezebb pontja a hangos filmek megjelenése volt, sztárok tűntek el a süllyesztőben, mivel alkalmatlanok voltak az új elvárásoknak megfelelően játszani. Clara a csúcson tudott maradni.
Amire viszont nem számított, az titkárnőjének kitálalása a bulvárlapokban. Ekkorra már egykori rajongói is egyre jobban támadták. A költekezés, a szerencsejátékok nem éppen mutattak szimpatikus képet a gazdasági válság kellős közepén. A sértett titkárnő pedig orgiákkal, vérfertőzéssel és egyéb bűnös élvezetekkel vádolta a színésznőt. Az sem segített a dolgon, hogy a titkárnőt elítélték. Clara Bow összeomlott, és bevonult egy klinikára. Ekkor döntötte el, hogy befejezi színészi karrierjét.
Utolsó filmjét, a Hoop-La -t 1933-ban mutatták be. Férjével Rex Bellel elvonultak a világ elől, és a Nevadai sivatagban éltek egy ranch-en, két gyereket szült. Látszólag minden rendben ment, de a korábbi pszichikai tünetek ismét visszatértek. 1944-ben férje politikai karriert szeretett volna kezdeni, amíg távol volt, Bow öngyilkosságot kísérelt meg. Ismét egy szanatóriumba került, ahonnan soha többé nem tért vissza. Los Angelesben vett egy házat, ahonnan haláláig ki sem mozdult. 3 évvel élte túl férjét, 1965-ben vitte el egy szívroham. Mindössze 11 évet töltött aktív színjátszással, mégis maradandót alkotott. 57 filmet készített.
Forrás: wikipédia, vintag.es, paradi.online
