Eva Todor brazil színésznő.

Eva Todor, született Fodor Éva (Budapest, 1919. november 9. – Rio de Janeiro, 2017. december 10.) magyarországi születésű brazil színésznő.

Fodor (Friedländer) Sándor kereskedősegéd és Gutstein Gizella egyetlen gyermekeként született magyarországi zsidó családban. Első színházi szerepeit a magyar fővárosban kapta; már kisgyermekként táncolt a Magyar Királyi Operaházban.

Az első világháborút követő pénzügyi nehézségek miatt a Fodor család elhagyta hazáját, és 1929-ben Brazíliába emigrált, ahol először Sao Paulóban telepedtek le. A következő évben a mindössze tizenegy éves Eva Rio de Janeiróban folytatta táncosnői karrierjét. Tízéves korában kezdett klasszikus táncot tanulni Maria Olenewa tanítványaként a Teatro Municipalban. Ekkor vette fel a „Todor” művésznevet az eredeti családneve helyett, annak rossz csengése miatt.

Tizenöt évesen, 1934-ben vizsgát tett és csatlakozott a Teatro Recreio társulatához, ahol színésznőként Luis Iglesias és Freire Junior „Há uma forte corrente” című revüműsorában debütált. 1936-ban feleségül ment Iglesiashoz, és ő lett a revütársulat első színésznője. Hamarosan kiderült a komikus szerepekhez való tehetsége, ami arra késztette a férjét, hogy olyan darabokat írjon, amelyekben kifejezetten az ő tudásához mért karaktereket alakíthat. A naiva szerepkör specialistája volt. Repertoárjában hazai és külföldi szövegek egyaránt szerepeltek. Színpadra vitte magyar szerzők műveit, akik mindaddig ismeretlenek voltak a brazil közönség előtt.

1940-ben megkapta a brazil állampolgárságot.

Első drámai szerepét George Bernard Shaw Candida című darabjában kapta, amely az 1946-os Rio de Janeiró-i évad egyik legnagyobb sikere lett, s négy hónapig játszották. Ezt követte az 1947-es évben Somerset Maugham Carta című műve.

Férje, Luiz Iglézias rendező 1957-ben készített számára egy műsort As Aventuras de Eva címmel a Tupi TV-n, ahol egy szerény titkárnőt alakított. Iglezias arra is ösztönözte, hogy saját társulatot alapítson Eva e Seus Artistas néven, amely az 1950-es évek végéig működött, és amelyben az akkori színházi élet olyan nagyjai fordultak meg, mint André Villon, Elza Gomes, Henriette Morineau, André Villon, Jorge Dória és még sokan mások; a társulattal háromszor utazott Portugáliába és fellépett Afrikában is.

1958-ban megözvegyült és egy időre visszavonult a szerepléstől. Hat évvel később újból megházasodott, Paulo Nolding színházigazgató felesége lett, aki 1989-ben hunyt el. Gyermekei nem születtek.

Igazán ismertté televíziós szereplései tették. Huszonegy telenovellában és minisorozatban játszott. Legjelentősebb szerepe Kiki Blanche volt, a Locomotivas című szappanoperában (1977).

Utolsó televíziós szerepeinek egyikét a Magyarországon is nagy sikert aratott India: Álmok útján (Caminha da Índias) című sorozatban alakította.

Előrehaladott kora miatt meggyengült az egészsége, Parkinson- és Alzheimer-kórban, valamint szívelégtelenségben szenvedett.

Forrás: wikipédia, listal.com