2021. április 9., péntek

Ali MacGraw amerikai színésznő az 1960-as, 70-es években.

 Elizabeth Alice MacGraw (1939. április 1. –) Golden Globe-díjas amerikai színésznő, modell, író és állatjogi aktivista. 

Ali MacGraw 1939. április 1-jén született a New York állambeli Pound Ridge városában. Szülei, Frances és Richard MacGraw a reklámszakmában dolgoztak, egy testvére van, Dick. Apai ágon skót származású, míg anyja nagyszülei budapesti zsidók voltak. Ezt anyja sohasem árulta el apjának, mint MacGraw később elmondta, apja elég bigott felfogású volt.

Édesanyja Párizsban tanított mielőtt a Greenwich Villagera költözött volna. Házasságakor már 40. életévében járt. MacGraw apját erőszakos, elnyomó természetűnek írta le.

Az 1960-as évek elején hat évet dolgozott a Harper Bazaar magazinnak modellként, de a Vogue magazinban is jelentek meg képei illetve lakberendezőként is közreműködött.

Színészi karrierjét televíziós reklámokban kezdte, majd első nagyobb filmes szerepe az 1969-es Viszlát, Colombus Brenda Patimkinje volt. A nemzetközi elismertséget a Love Story-ban nyújtott alakítása hozta meg számára. A Ryan O’Neal oldalán a rákban szenvedő Jennifer Cavalleri megformálásáért Oscar-díjra jelölték és Golden Globe-díjat kapott. A film mind a mai napig az egyik legnagyobb bevételt hozó mű az amerikai filmtörténelemben, egyben az egyik legjobbnak tartott romantikus filmdráma. 1972-ben, mindössze három film után csillagot kapott a Grauman Kínai Színházban. Ebben az évben Steve McQuee oldalán tűnt fel A szökésben. Ötéves szünet után, 1978-ban a Konvojban tért vissza, később szerepelt a Játékosokban és a Csak mondja meg, mit akarǃ-ban, Sidney Lumet rendezése mellett.

1983-ban szerepelt a nagy sikerű A Winds of War televíziós sorozatban, majd 1984-ben szerepet vállalt a Dinasztia című szappanoperában, mint Lady Ashley Mitchell, bár egy 2011-es interjúban elismerte, hogy csak a pénz miatt vállalta a szerepet. 14 epizódban tűnt fel, majd karakterét meggyilkolták egy 1985-ös részben.

2006-ban fellépett a New York-i Broadway-n a Festen című film adaptációjában. 2006-ban a Love Letters című Pulitzer-díjas drámában újra együtt játszott Ryan O’Neallel.

1991-ben a The People magazin beválasztotta az "50 legszebb ember" közé a világon. 2008-ban a GQ magazin Minden idők 25 legszexibb színésznője közé választotta.

Az 50-es évek vége óta hatha jóga hívő, Erich Schiffmann jóga mesterrel együtt készített egy videót Ali MacGraw az elme és a test jógája címmel. A videó besteller lett és évtizedek óta rendkívül népszerű, 2007 júniusában a Vanity Fair folyóirat úgy írt erről, hogy MacGraw a jóga egyik legnagyobb hatású népszerűsítője volt az Egyesült államokban.

MacGraw a Trump Model Managementet képviseli.

2006 júliusában MacGraw a PETA állatvédő szervezet felkérésére szerepelt egy kisfilmben, amelyben arra figyelmeztette a lakosokat, hogy erdőtűz esetén a háziállataik életét is ugyanúgy védjék, 2008-ban pedig ő írta a Pawprints Katrina című könyv előszavát. A könyv a Best Friends Animal Society nonprofit állatvédő szervezet megbízásából készült Cathy Scott tollából, Clay Myers fotóival illusztrálva. Az állati jogok szószólójaként megkapta az Állatvédők Humán Oktatási Díját Új-Mexikóban.

MacGraw egy interjúban elismerte, hogy korai húszas éveiben abortusza volt, egy olyan korban amikor az eljárás még jogellenes volt. A főiskola után, 1961-ben hozzáment Robin Hoen bankárhoz, de házasságuk egy egy év után véget ért, majd nyolc évvel később Robert Evans producer felesége lett, fiuk, Josh Evans színész, producer és forgatókönyvíró 1971-ben született.

A színésznő azonban beleszeretett Steve McQueenbe, akivel A szökés című filmben forgattak együtt, majd miután elvált, hozzá is ment a férfihoz, ám öt év után harmadik házassága is válással végződött. Ma egyedül él Los Angelesben.

Mozgóképek című önéletrajzi könyvében alkoholizmusáról és szexuális függőségéről is írt. Mikor Robert Evans 2002-ben csillagot kapott a Hollywood Walk of Fame-en, ő is elkísérte volt férjét. Unokájuk, Jackson 2010-ben született.








































Forrás: wikipédia, vintagenewsdaily

Ann Savage amerikai színésznő az 1940-es években

 Ann Savage (született Berniece Maxine Lyon, 1921. február 19. - 2008. december 25.) amerikai színésznő.

Ann Savage – aki filmszerepeivel az állandóan dohányzó, a férfit veszélybe sodró igazi femme fatale megtestesítője volt – színésznőként egy 1943-as krimiben, a One Dangerous Nightban debütált a vásznon. Ezt követően az ötvenes években több mint harminc filmben játszott, főleg noirokban. 

A színésznő hollywoodi karrierje az ötvenes évek közepén elhalványult, de később igazi reneszánszát élte, amikor feltűnt Guy Maddin kanadai kultfilmes 2007-es dokumentumfilmjében, a My Winnipegben. Savage legnevezetesebb szerepe azonban máig Vera alakjának megformálása Edgar G. Ulmer legendás film noirjában, a Terelőútban (Detour). 

A filmet az amerikai Kongresszusi Könyvtár hivatalosan az első film noirként és B-filmként vette nyilvántartásba, Savage alakítását Veraként pedig a Time beválasztotta minden idők tíz legjobb filmes gonosztevőjének listájára olyan hősök közé, mint James Cagney bandavezére a Fehér izzásban vagy Robert Mitchum Max Cadyje az 1962-es Rettegés fokában. 

Ann Savage élete során három alkalommal ment férjhez, ám gyermeke egyik házasságából sem született. Harmadik férje és menedzsere, Bert D’Armand 1969-ben halt meg, azóta a színésznő egyedül élt.






























Forrás: www.vintag.es

Jonathan Katz amerikai humorista és színész.

Jonathan Paul Katz (New York, 1946. december 1. –) amerikai humorista, színész és szinkronszínész. A Dr. Katz, Professional Therapist című a...