Sir Alan Arthur Bates, (Allestree, Derbyshire, 1934. február 17. – London, 2003. december 27.) brit színész. Színházi karrierjét az 1950-es években, filmes karrierjét az 1960-as években kezdte meg. Jelentős hírnévre akkor tett szert, amikor szerepelt a brit filmes újhullám két, azóta kultikussá váló filmjében: az 1961-ben bemutatott Fütyüld le a szelet című krimi-drámában, majd az 1962-es Ez is szerelemben.
Az 1960-as évek folyamán még olyan nagysikerű filmekben tűnt fel, mint az 1964-es Zorba, a görög – ami egész filmes pályafutásának egyik legnagyobb klasszikusává vált –, az 1966-os Szívkirály és Georgy lány, az 1967-es Távol a tébolyult tömegtől, valamint a Budapesten forgatott, 1968-as Az ezermester, amelyért Oscar-díjra jelölték a legjobb férfi főszereplőnek járó kategóriában. 1969-ben pedig szerepelt a Ken Russell rendezte Szerelmes asszonyokban, amely karrierjének másik legfontosabb filmjévé vált.
Karrierjének két legmeghatározóbb szerepét az 1970-es években játszotta el: az előbb színdarab, majd 1974-ben filmre adaptált Butley és a Thomas Hardy regénye nyomán készített 1978-as The Mayor of Casterbridge főszerepét. 1984-ban televíziós BAFTA-díjat nyert az An Englishman Abroad című film főszerepéért. Bates mind a filmiparban, a televíziós filmek világában és mind a színházi életben jelentős szerepeket vállalt el és nagy elismerésnek örvendett élete végégig. Életének utolsó két évében Tony-díjat nyert el, BAFTA-díjra is jelölték, valamint halála előtt néhány hónappal II. Erzsébet brit királynő lovaggá ütötte.
1970-ben házasodott össze Victoria Warddal, akivel Victoria haláláig, 1992-ig voltak házasok. A főként férfiakkal viszonyt kezdő Bates valószínűleg részben karrierje megvédelmezése, részben a Ward iránt érzett segítőkészsége miatt vehette el a nőt. 1970-ben a párnak ikrei születtek, Benedick és Tristan. Ward fiatalon a filmes szakmában kisebb munkákkal, főleg forgatókönyvírással és ügyintézéssel foglalkozott, így ismerkedett meg Bates-szel is. Ward élete során mentális problémákkal küzdött, és Bates-szel közös ikrei felnevelése is nehézséget okozott neki. Bates pár éven belül elköltözött feleségétől és gyerekeitől, de Ward annyira beszámíthatatlanná vált, hogy az ikrek hamarosan apjukhoz költöztek. Ward az évek során mentálisan és fizikailag is annyira legyengült, hogy 1992-ben, 52 évesen kóros lesoványodás következtében hunyt el. Tristan Bates még anyja halála előtt, 1990-ben hunyt el asztmás rohamban, Tokióban. Benedick Bates pedig apjához hasonlóan a színészi pályát választotta és 2002-ben együtt is játszottak egy színdarabban.
Bates fiatalkorától kezdve túlnyomórészt férfiakkal kezdett rövidebb-hosszabb viszonyba. Legelső komolyabb kapcsolata Peter Wyngrade színésszel volt, akivel csaknem egy évtizedig együtt élt. Wyngrade után vegyesen voltak férfi és női szeretői is, akik közül Joanna Pettet és Angharad Rees színésznők emelhetők ki. Házassága alatt Batesnek számtalan viszonya volt, főleg fiatalabb férfiakkal, többek között Nickolas Grace színésszel, John Curry olimpiai korcsolyázóval és Gerard Hastings festőművésszel. Felesége halála után vegyesen férfiakkal és nőkkel is voltak viszonyai, régi szerelmével, Angharad Rees-zel össze is költöztek egy időre.
2003 elején diagnosztizáltak nála hasnyálmirigyrákot. 2003 őszére állandó kórházi ellátásra szorult. Bates december elejére lassan kómába esett, és december 27-én hunyt el fia, Benedick jelenlétében.
Forrás: wikipédia, vintagenewsdaily.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése