Harriet Walter brit színésznő.

Dame Harriet Mary Walter DBE (1950. szeptember 24. –) brit színésznő. 

1974-ben kezdte pályafutását, és 1983-ban debütált a Broadway-en. A Royal Shakespeare Company különböző produkcióiban végzett munkájáért, köztük a Vízkereszt, vagy amit akartok (1987–88) és a Három nővér (1988). 1988-ban elnyerte a legjobb színésznőnek járó Olivier-díjat. Az RSC-nél végzett másik jelentős munkája a Macbeth (1999) és az Antonius és Kleopátra (2006) főszerepe. Elnyerte a legjobb színésznőnek járó Evening Standard díjat I. Erzsébet szerepéért a Mary Stuart 2005-ös londoni újraélesztésében, és Tony-díjra jelölték, amikor 2009-ben ismét eljátszotta a szerepet a Broadway-n. Megismételte Brutus szerepét a Julius Caesarban (2012) és a címszerepet a IV. Henrikben (2014), valamint Prosperót alakította a Vihar című darabban, egy kizárólag nőkből álló Shakespeare-trilógia 2016-ban.

Filmjei között szerepel a Értelem és érzelem (1995), A nevelőnő (1998), az Életképek egy panzióban (2002), a Vágy és vezeklés (2007), Az ifjú Viktória királynő (2009), az Egy veszedelmes viszony (2012), Csillagok háborúja VII: Az ébredő Erő ( 2015), a Tagadás (2016), a Felfelé folyik, hátrafelé lejt (2017), a Rocketman (2019) és Az utolsó párbaj (2021). A televízióban Harriet Vane- ként szerepelt az 1987-es BBC A Dorothy L. Sayers Mystery című sorozatban, Natalie Chandlerként az ITV Law & Order: UK krimisorozatában (2009–14), Lady Shackleton szerepében a Downton Abbey című drámasorozat négy epizódjában (2013–15), Claire szerepében a London Spy című minisorozatban (2015), Clementine Churchill szerepében A korona című drámasorozatban (2016), Margit hercegnő szerepében a Patrick Melrose című minisorozatban (2018) és Dasha szerepében a Megszállottak viadala című thrillersorozatban (2020) harmadik évadában.  

Walter partnere 1996-tól 2004-ben bekövetkezett haláláig Peter Blythe színész volt . [9] 2009-ben találkozott Guy Paul színésszel. 2011 májusában házasodtak össze.

Forrás: wikipédia, listal.com