Denholm Elliott angol színész.

Denholm Elliott Mitchell (London, 1922. május 31. – Santa Eularia des Riu, 1992. október 6.) Oscar-díjra jelölt háromszoros BAFTA-díjas angol színész. Több mint 120 filmben és televíziós sorozatokban szerepelt. Legismertebb alakítását Az elveszett frigyláda fosztogatói (1981) és az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag (1989) c. filmekben nyújtotta, Dr. Marcus Brody szerepében.

Denholm Elliott Mitchell néven született 1922. május 31-én, Londonban. Édesanyja Nina (született Mitchell) és apja Myles Laymen Farr Elliott, ügyvéd volt. Tanulmányait Londonban, a Malvern College és a Royal Academy of Dramatic Art-ban végezte.

A második világháború idején, Elliott csatlakozott a Brit Királyi légierőhőz, ahol szolgálatot végzett mint rádiós őrmester, a No. 76 Squadron RAF nevű osztagban, Leonard Cheshire Ezredes parancsnoksága alatt.

1942. szeptember 23-ról 24-ére virradó éjszakán részt vett egy légitámadásban a Handley Page Halifax DT508 nevű bombázón Flensburg felett, Németországban. A támadás a német tengeralattjárók ellen történt. Németországban a repülőgépet találatok érték, majd az Északi-tenger közelében ért földet. Elliott és két másik legénység tagjai életben maradtak. Elliott a háború utolsó éveit Sziléziában egy hadifogolytáborban töltötte. Később bekapcsolódott az amatőr színjátszó szerepekbe.

Miután elvégezte az amatőr színjátszást, megkapta az első nagyjátékfilmes szerepét az 1949-es a Dear Mr. Prohack c. filmben. Majd úgy folytatta, hogy széles körű, gyakran hatástalan és esetenként siralmas karaktereket játszott, mint például a Defence of the Realm c. film részeg újságíróját Vernon Baylisst, az 1966-os Alfieban egy Abortuszt végző orvost, és az 1974-es Duddy Kravitz céljaiban egy alkoholista amerikai rendezőt. Elliott, Natasha Parryval főszerepet játszott az 1955-ös The Apollo of Bellac televíziós játékban.

Az 1970-es években Elliott sok televíziós filmben jelent meg, legtöbbször Dennis Potter rendezéseivel készült filmekben, a Follow the Yellow Brick Road (1972), Brimstone and Treacle (1976), és a Blade a Featherben (1980).

Az 1980-as években háromszor nyerte el a BAFTA-díjat a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában, a Szerepcsere, a Magánpraxis, és A birodalom védelme c. filmekért, valamint egy Oscar-díj jelölést is kapott a Szoba kilátással c. filmbeli szerepéért. 1981-ben Steven Spielberg, aki nagy rajongója volt, fel kérte őt, hogy játssza el Dr. Marcus Brody szerepét Az elveszett frigyláda fosztogatóiban. Ezen alakításáért BAFTA-díjra jelölték. Ennek köszönhetően ismét eljátszhatta ezt a szerepet az 1989-es Indiana Jones és az utolsó kereszteslovagban.

Halála után a tiszteletére, az Indiana Jones és a kristálykoponya királyságában a karaktere azonban még megjelenik egy archív fényképen és egy szobron, a Marshall College díszletében.

1988-ban A Brit Birodalom rendjével tüntették ki, (CBE) parancsnoki fokozattal, a II. világháborúban eltöltött katonai színjátszásnak tett szolgálataiért. Elliottról kiderült, hogy biszexuális volt. Kétszer volt házas; elsőként 1954-ben Virginia McKenna színésznő, néhány hónapig, majd később, 1962-ben, az amerikai színésznő Susan Robinson, akitől két gyermeke született, Mark és Jennifer. Jennifer öngyilkosságot követett el 2003-ban.

1987-ben Elliottnál HIV vírust diagnosztizáltak, és 1992. október 6-án, a tuberkulózis miatt kilalakult AIDS-ben halt meg otthonában, a Santa Eulária des Riu, Ibiza, Spanyolországban. 70 éves volt. Halála után sok színészi kollégája is gyászolta, többek között: Sir Donald Sinden és Sir Peter Ustinov, Dennis Potter és a korábbi felesége Virginia McKenna.

Ők ezekkel a szavakkal méltatták és jellemezték: Sinden: "A legjobb színészek közül egy nagyon különleges színész volt. Az utolsó csillagok közül egy igazi úriember volt. Ez egy nagyon szomorú veszteség." Ustinov: "Csodálatos színész és nagyon jó barátom volt azokon az alkalmakon, amikor az élet össze hozott minket. Potter: "Bonyolult, érzékeny és kissé zavaró színész volt. Nem csak nagyon művelt, hanem száraz, szellemes és enyhén fenyegető egyén volt. Emberként mindig nagyon egyenesnek és nyitottnak találtam őt és ez sokban lényegesnek számít." McKenna hozzátette: "Abszolút rettenetes, de az a személy, akire e pillanatban többet gondolok, mint bárki a felesége. Szörnyű lehetett neki."

Az özvegye létrehozott egy jótékonysági szervezetet, a The Denholm Elliott projektet, és közreműködött Elliott Életrajzának megírásában. Továbbá szorosan együttműködött A HIV-vel és az AIDS-szel élő lakossági koalíciója (UKC) nevű szervezettel, amely pont e betegekkel foglalkozott addig, míg 2007. július 25-én meg nem szűnt.

Susan Robinson Elliott 2007. április 12-én meghalt, Londoni lakásában, egy tűzvészt követően. 65 évet élt.

Forrás: wikipédia, listal.com