Willard Carroll „Will” Smith, Jr. (Philadelphia, Pennsylvania, 1968. szeptember 25. –) Golden Globe-díjas amerikai színész, többszörös Grammy-díjnyertes hiphopelőadó. Azon kevés ember egyike, akik az Egyesült Államok szórakoztatóiparának három jelentős ágában is sikert élveznek. A Newsweek a bolygó legbefolyásosabb színészének nevezte.
Filmjeivel rendre hatalmas sikert arat, a legismertebbek között találjuk A függetlenség napját, a Men in Black – Sötét zsarukat, a Legenda vagyokot. Kritikai elismerést Oscar- és Golden Globe-jelölés formájában az Ali és A boldogság nyomában hozott számára, melyekben valós személyt alakított.
Smith Nyugat-Philadelphiában született és nevelkedett, Caroline (Bright), a Philadelphiai Iskolai Bizottság ügyintézője és idősebb Willard Carroll Smith, hűtési mérnök fiaként. Baptistaként nevelték. Tizenhárom éves volt, mikor szülei elváltak. Smith megnyerő és ravasz viselkedésével nyerte el a „Prince”, vagyis „Herceg” becenevet az iskolában, amiből később a „Fresh Prince” lett. Középiskolai tanulmányait az Overbrook High Schoolban végezte. Még tizenéves korában kezdett el rappelni, majd Jeff Townesszal (más néven D.J. Jazzy Jeffel), akivel egy bulin találkozott, formálta meg a D.J. Jazzy Jeff & The Fresh Prince nevű formációt, amiben ő szolgáltatta a szöveget, Townes pedig a mixelést és a scratchinget – az 1980-as években és az 1990-es évek elején szép sikereket ért el a popot és hiphopot vegyítő duó.
Noha gyakran említik, hogy Smith visszautasított egy ösztöndíjat a Massachusetts Institute of Technologyra, a színész-zenész tagadta ezt egy Reader's Digest-interjúban, mondván, „Édesanyámnak, aki a Philadephiai Iskolai Bizottságban dolgozott, volt egy barátja, aki a MIT felvételi intézője volt. Elég magas volt a felvételi pontom, nekik pedig fekete diákokra volt szükségük, úgyhogy lehet, hogy bekerültem volna. De nem akartam főiskolára menni.” Ezt erősítette meg a Wired magazin interjúja is, amiben Smith azt állítja, sosem jelentkezett az MIT-re.
1990-ben Smith leszerződött az NBC televíziós hálózattal egy, a személyére épülő sitcomra, a Kaliforniába jöttemre. A sorozat nagy sikerre talált, amivel megalapozta sztárja színészi karrierjét. Már a műsor futása alatt feltűnt néhány filmben, de az igazi áttörést az 1995-ös Bad Boys – Mire jók a rosszfiúk? hozta meg számára, amiben Martin Lawrence-szel nagydumás miami rendőrpárost alakítottak. Miután a Kaliforniába jöttem véget ért 1996-ban, Smith szóló zenei karrierbe kezdett, miközben a filmezést is folytatta. Következő munkái rendkívüli sikernek bizonyultak: A függetlenség napja, melyben a katonaság családja és hivatása felé is elkötelezett, szarkasztikus pilótáját alakította, az 1996-os év legtöbb pénzt hozó mozijává vált világszerte, míg az egy évvel későbbi Men in Black – Sötét zsaruk szintén az esztendő egyik kasszasikere lett, emellett Golden Globe-díjra is jelölték a legjobb film (musical/vígjáték) kategóriában. Az egy képregény alapján készült sci-fi vígjátékban Smith Tommy Lee Jones partnerének szerepében volt látható; két, titkos ügynökségnek dolgozó, fekete ruhás férfit játszottak, akik a Földre érkező űrlényeket ellenőrzik. E két nyári produkció megalapozta Smith nevét mint anyagi szempontból biztos befektetést, aki nagy arányban képes megmozgatni a nézőket életkortól, rassztól és nemtől függetlenül.
Smith visszautasította Neo szerepét a Mátrixban, hogy elkészíthesse a Wild Wild West – Vadiúj vadnyugatot. Az előbbi film világsikert ért el, hatalmas rajongótáborra tett szert, míg az utóbbi leszerepelt a jegypénztáraknál és Arany Málna díjhoz juttatta főszereplőjét. Smith úgy nyilatkozott, utólag nagy ballépésnek tartja döntését, azonban Keanu Reevest nézve a Mátrixban úgy érzi, akkoriban nem ő lett volna a megfelelő színész a szerepre. A 2000-es évek első felében azonban már olyan sikeres címek követik egymást filmográfiájában, mint a Men in Black – Sötét zsaruk 2. és a Bad Boys 2. – Már megint a rosszfiúk, korábbi sikereinek folytatásai, illetve az Isaac Asimov művei nyomán készült Én, a robot és 2005 Valentin napján bemutatott romantikus vígjáték, A randiguru. 2007-ben újfent az akció és sci-fi keverékét kínálta a nézőknek a Richard Matheson tudományos-fantasztikus regénye alapján forgatott Legenda vagyokban. A decemberben mozikba került produkció új csúcsokat állított fel az afro-amerikai sztár karrierjében. 2008-ban Smith két produkcióval jelentkezett: a Hancock a nyári szezon egyik legsikeresebb filmje lett, míg az év végén bemutatott, drámai hangvételű Hét élet egy hosszú szériát szakított meg azzal, hogy nem érte el Észak-Amerikában a 100 millió dolláros bevételi határt, s a kritikusok körében is elutasításra talált.
Smith-t kétszer jelölték Oscar-díjra, mindkét esetben egy valós személy megformálásáért: a 2001-es Aliban a bokszoló Cassius Clayt, vagyis Muhammad Alit játszotta, öt évvel később pedig a nincstelenből sikeres brókerré váló Chris Gardnert A boldogság nyomában című filmdrámában. Utóbbi alkotás anyagilag is kimagasló eredményeket ért el.
A színész feleségével, Jada Pinkett Smith-szel együtt alkotója az All of Us című vígjátéksorozatnak, amit saját életük ihletett. A széria 2003-ban debütált a UPN-en, s három évadon át volt látható ott, majd átkerült a The CW-re 2006 októberében, mígnem a csatorna 2007 májusában törölte.
2022-ben a Richard király című filmben nyújtott alakításáért megkapta a legjobb férfi főszereplőnek járó Golden Globe-díját.
Smith 1985-ben, a DJ Jazzy Jeff & The Fresh Prince MC-jeként kezdte zenei pályáját gyermekkori barátjával, Jeffrey „DJ Jazzy Jeff” Townesszal, akikhez később csatlakozott Ready Rock C, polgári nevén Clarence Holmes is. Hármasuk humoros, rádióbarát számokat adott elő, köztük a „Parents Just Don't Understand” és a „Summertime” címűeket. Kritikai elismerésképpen, 1988-ban ők voltak az első győztesek a Grammy-díj rap kategóriájában. A formáció öt nagylemezt követően, 1994-ben fejezte be működését. Az 1990-es évek második felében Smith zsinórban jelentetett meg sikeres kislemezeket, gyakran a legújabb filmjének bemutatójához időzítve. Ezek közül kiemelkedik a „Men in Black”, a „Gettin' Jiggy wit It” és a „Just the Two of Us” cover-verziója, amely a kisfiának címzett szeretetteljes üzenet. Első két szólókiadványa többszörös platinalemez lett, míg a Columbia Records által gondozott harmadik kereskedelmileg csalódást okozott az előzőekhez mérten, s egy gyors, szinte hírverés nélkül piacra dobott Greatest Hits-korongot követően a kiadó felbontotta vele a szerződést. Ezt követően az Interscope Recordsszal állapodott meg, s 2005-ben elkészült az újfent szép sikereket elért Lost & Found. Az album eladását a „Switch” című sláger jóformán egymaga segítette, amely szám az általánosnál szélesebb közönséget ért el, a korábbi Summertime mintájára. A kislemez hónapokig szerepelt a listákon, s visszaemelte Smith-t a hiphop élvonalába.
Smith első felesége Sheree Zampino volt, 1992 és 1995 között. Egy fiuk született, Willard Carroll Smith III, akit Treynek is hívnak, és aki feltűnt apja egyik videóklipjében, a Just the Two of Usban. Smith 1997-ben vette el Jada Pinkett színésznőt, aki attól fogva férje nevét is viseli hivatásában. Két közös gyermekük van: Jaden Christopher Syre Smith 1998-ban született, Willow Camille Reign Smith pedig 2000-ben. Smith Jadennel A Föld után és A boldogság nyomábanban szerepelt együtt, míg lányával a Legenda vagyokban.
Forrás: wikipédia, listal.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése