Színészek és színésznők: Bill Murray amerikai komikus és színész.

2021. december 8., szerda

Bill Murray amerikai komikus és színész.

William James Murray (Wilmette, Illinois, 1950. szeptember 21. –) Golden Globe-díjas amerikai komikus és színész.

Ismertségét a Saturday Night Live amerikai tévéműsornak köszönheti, a filmvilágban pedig a Szellemirtók és az Idétlen időkig című filmeknek.

William James Murray 1950. szeptember 21-én született Chicago külvárosában, Wilmette-ben. A kilenc gyermek közül ő volt az ötödik (közülük mindössze egy lány, akiből apáca lett), az ír katolikus pár, Edward (fűrészáru eladó és lelkes golfjátékos) és Lucille (háztartásbeli) házasságából. A gyerekek állandó keringése miatt Murrayéknál nem volt egyszerű felnőni (egy interjúban elmondta, hogy a házuk egy roncs volt, és állandó klausztrofóbiás rendetlenség volt náluk). A gyerekek sorra iskoláskorba kerültek, a helyi golfklubban labdaszedéssel és ütőhordással keresték meg zsebpénzüket és így a tandíjra valót is. Bill a Loyola jezsuita fiúiskolába járt és szerepelt az iskolai színielőadásokon, de saját és mások emlékei szerint is többnyire pocsékul játszott. Nem érdekelte igazán a színészet, mivel orvosnak készült. Evégett beiratkozott a denveri Regis Egyetemre, ahonnan az első év után kirúgták, mivel marihuánát találtak nála.

Ezután különféle alkalmi munkákat keresett, majd bátyjával, Brian Doyle-Murrayval meghallgatásra indult a chicagói Second City improvizáló színtársulathoz, ahol második próbálkozásra sikerrel járt, a társulat tagja lett. Később néhány kollégájával, például Gilda Randerrel, John Belushival és Dan Aykroyddal, a National Lampoon Radio Hourhoz is felvették. Három társát még a Saturday Night Live stábjába is felvették, Bill viszont úgy döntött, hogy Howard Cosell Variety Hour című programjához megy, amely ugyanabban az évben kezdődött, de megbukott, Bill viszont 1977-ben át tudott szerződni a Saturday Night Live-hoz. Bill kétségkívül ennek köszönheti a későbbi színészi pályafutását, s csakhamar a tévénézők egyik kedvenc komikusa lett. Olyan visszatérő szerepekben volt látható az SNL-ban, mint Todd, a tuskó, vagy Nick, a szakadt bárénekes.

A siker nyomán gyorsan a filmvásznon találta magát, először csak a Tarzan-rajzfilm egyik alakjának adta a hangját, és szinte „statisztaként" láthatták a nézők, de utána már jött az első főszerepe, amely az 1979-es Dilibogyók – Táborparádé című vígjátékhoz fűződik – a filmet Ivan Reitman rendezte, akinek Bill igazán sokat köszönhet, mert később olyan filmeket csináltak együtt, mint a Golfőrültek, a Bombázók a seregnek, és a hatalmas sikert hozó Szellemirtók, amelyben Murray Harold Ramisszel, és Dan Aykroyddal paranormális jelenségekkel harcoltak New York utcáin.

A kasszasikeren túl, Bill a nőcsábász dr. Peter Venkman szerepében megtapasztalhatta, milyen ha Golden Globe-ra jelölik. Az Ahol a bölény dübörög című filmben drogos újságírót alakít, az Aranyoskámban a női ruhába öltözött Dustin Hoffman partnere volt, majd megpróbálkozott komolyabb műfajjal is. Somerset Maugham Borotvaélen című művét vitte filmre, főszereplője és társ-forgatókönyvírója is volt a filmnek, amelyben egy chicagói orvost alakít, aki önkéntesként vesz részt az első világháborúban, s hazatérése után nem tud magával mit kezdeni. Murray sikerben bizakodott, de sem a közönség, sem a kritikusok nem díjazták erőfeszítését, így visszatért a komédiához. 1986-ban a Rémségek kicsiny boltjában a fájdalomkedvelő fogorvos után elvállalta a Szellemes karácsony főszerepét, majd játszott a Szellemirtók 2.-ben is. Ezután főszereplője, forgatókönyvírója volt, sőt még a rendezői székbe is beleült, amikor a kis költségvetésű Viszem a bankot című vígjátékot csinálta.

Az 1990-es évek elején már többször is elismerték a kritikusok, főleg amikor az Isten nem ver Bobbal hipochondere volt, vagy a Veszett kutya és Glóriában a kiszámíthatatlan, ám de jó szándékú gengsztere (amelyben a forgatás során partnere, Robert De Niro orrát is sikerült betörnie), továbbá az Idétlen időkig című filmben egy kiállhatatlan meteorológust alakított. Az utóbbi filmben igazi amerikai mormoták is szerepeltek, s egyikük nem igazán kedvelte Murrayt, ezért párszor megharapta. 1996-ban két felejthető filmben volt főszereplő, a Hatalmas aranyosban, és a Tökös tekésben. 1998-ban Wes Anderson (akivel később még három filmben dolgozott együtt) filmjében volt látható, az Okostojásban. A film nem lett akkora siker, ám Billt, aki az életunt Herman Blume-ot alakította, nagyra értékelte a kritika. Számos díjat söpört be és ismét jelölték a Golden Globe-díjra „a legjobb férfi mellékszereplő” kategóriájában.

1999-ben utoljára lépett fel a Saturday Night Live-ban.

Ezután néhányszor belecsempészett a karrierjébe komoly szerepeket is, mint például Shakespeare: Hamlet modern változata, amely Nem Yorkban játszódik, s Poloniust alakította benne. 2000-ben a Charlie angyalai című sikeres tévésorozat játékfilmváltozatában a rosszfiúkat móresre tanító három harcos grácia – Drew Barrymore, Lucy Liu és Cameron Diaz – mellett a lányokat felügyelő Bosleyt játszotta. A 2001-es Ozmózis Jones című, az animációs és élőszereplős jelenetek elegyéből készült vígjáték felerészben a Murray által játszott lajhár-mentalitású állatkerti dolgozó szervezetében játszódik, ahol is az immunrendszer egyik szorgos tagjaként egy fehérvérsejt zsaru – őt Chris Rock alakítja – veszi fel a harcot egy halálos vírussal. Ezután jött Murray újabb sikere, amikor is Sofia Coppola (Francis Ford Coppola lánya) második nagyjátékfilmje egyik főszerepére szemelte ki Elveszett jelentésbe. A film mindent elsöprő sikert aratott, mind a kritikusok és a nézők körében: a film 2004-ben három Golden Globe-díjat nyert, négyszeres Oscar-jelölt volt, és Sofia Coppola a legjobb eredeti forgatókönyvéért meg is kapta az aranyszobrot. Bill Murray nem leplezte csalódását, hogy az Oscar-díj végül nem neki jutott, hanem Sean Penn kapta a Titokzatos folyóért, de mivel nem kedveli a díjátadókat, a BAFTA-ceremóniára el sem ment, pedig ott ő kapta a legjobb színésznek járó díjat Bob Harris megformálásáért.

Murray egy jelenet erejéig saját magát alakítja Jim Jarmusch Kávé és cigaretta című, játékfilmnek álcázott rövidfilmsorozatában. És amikor Wes Anderson rendező elkezdte írni az Édes vízi életet, a főszereplő Steve Zissout Bill Murray egyéniségére formálta. Anderson így nyilatkozott: "Ez nem csak azért volt így, mert Bill az egyik kedvenc színészem. Tudtam, hogy izgalmas lesz nézni őt, amint egy energikus, vicces, ugyanakkor megszállott, dühös és elszánt figurát játszik". Murray lecsapott a lehetőségre, hogy olyan főszerepet játsszon, amilyet még soha. Igazi akciósztárt, megszállott kalandort, filmkészítőt és hőst, akinek szembesülnie kell saját gyengeségével is. Murray a film miatt sokat volt távol a családjától, mert hónapokig Olaszországban forgattak, ami nagyon keserves volt számára. De ez a hangulat pont jól jött a következő filmjéhez, a Hervadó virágokhoz, ismét Jim Jarmusch rendezésében, aki elmondta, hogy miért választotta Murrayt: "Miközben a forgatókönyvet írtam, megpróbáltam elképzelni őt, ahogy elmondja a szöveget, pontosabban felhasználtam Bill bizonyos oldalát, és olyan karaktert akartam teremteni, amiben hiteles azokban a dolgokban, amelyeket elvárunk tőle, vagy tudjuk, hogy képes rá és amelyeket nagyra becsülünk Bill Murrayben – megvan az a képessége, hogy fantasztikus alakítást nyújtson. A másik oldalát is figyelembe vettem, ő mindig képes egyensúlyt teremteni a csintalanság és a melankólia között – ez Bill Murray. Tehát valami olyasmit akartam teremteni, ami egy kicsivel több hangsúlyt helyez színészi képességeire." Jim Jarmusch filmje indult a 2005-ös cannes-i fesztiválon, és a Zsűri díja (cannes-i fesztivál)t meg is nyerte.

Andy García az El Tropico címmel rendezett játékfilmjében ajánlott szerepet Murraynek. Majd a Szikraváros (2008) polgármesterét játszotta el, és a vígjáték/horror filmben, a Zombielandben önmagát alakította. Filmjei közt van a Hyde Park of Hudson című film és A Glimpse Inside the Mind of Charles Swann III.

Testvérei, Brian-Doyle, Nancy, Edward, Andy, John, Joel, Peggy és Laura. Közülük Brian-Doyle, John, Joel és Bill lett színész, de Bill messze a legsikeresebb. Kétszer házasodott, az első házasságából Mickey Kelleytől két fia született, ez a házasság 1994-ig tartott. 1997-ben Jennifer Butlerrel kötött második házassága pedig négy újabb fiúval örvendeztette meg. De ez a házasság is válással ért véget, mert a kettejük közti kapcsolat az idők folyamán egyre rosszabbra fordult. Kiderült, hogy mindkettőjükre jellemző volt az alkoholfogyasztás, de ennél még rosszabb az volt, hogy Bill drogozott is. Azóta egyedülállóként él.