Eleanor Luisime Compson (művésznevén Betty Compson) (Beaver, Utah, 1897. március 19. – Glendale, Kalifornia, 1974. április 18.) Oscar-díjra jelölt amerikai színésznő, filmproducer, üzletasszony. Az 1920-as évek legkeresettebb színésznője volt, jóllehet a némafilmek korszakában számított nagy hírességnek, de szerepelt hangosfilmekben is. Legfontosabb filmjei a New York kikötői (The Docks of New York), The Barker és a Great Gabbo.
Compson 1897-ben született Beaverben, édesapja, Virgil K. Compson, bányászmérnök volt. Az apa korai halála nehéz helyzetbe hozta a családot. Az anyagi gondokat enyhítendő, Compson kimaradt tizenötévesen az iskolából, és munka után nézett. Állást egy vaudeville színtársulatnál talált Salt Lake City-ben, ahol hegedült és az országot járta. Előfordult, hogy édesanyjával, Mary Eleanorral is turnézott. Al Christie producernek akadt meg a szeme Compsonon egy műsor alkalmával. Javasolta, hogy Compson változtassa nevét Bettyre, és 1915-ben Compson megkapta első szerepét egy rövidfilmben, hogy aztán tucat másik rövidfilmhez hívják, és az 1910-es évek végére már játékfilmekben is szerepelt. 1919-ben a Miracle Man című némafilm tette nevét ismertté, a huszas évekre pedig egyike lett a legjobban fizetett színésznőknek.
1921-ben Compson megalapította saját vállalkozását: első saját filmje a Prisoners of Love címet kapta, amelynek a főszerepet is ő játszotta. Sokszínűségét mindenki sokra méltatta, a romantikus filmektől a vígjátékokon át a melodrámákig képes volt eljátszani azt a szerepet, amit ráosztottak. Talán ennek is volt köszönhető, hogy amikor beköszöntött a hangosfilmek korszaka, más színészekkel ellentétben nyeregben tudott maradni. Jelentős hangosfilmjei a musical Street Girl, The Lady Refuses, a Virtuous Husband és az Isle of Escape. 1929-ben az esélyesek között volt, hogy megnyerje a legjobb női főszereplőnek járó Oscar-díjat a Barker című filmben nyújtott alakításáért.
A harmincas évek közepére Compson szerepei nem voltak elég megnyerőek, a filmek, amikben szerepelt, alacsony költségvetésűek voltak, és nem rejtettek magukban elég kihívást. Utoljára 1948-ban jelent meg a Here Comes The Trouble című vígjátékban, majd nyugdíjba vonult. 1960-ban csillagot kapott a Hírességek sétányán.
Compson háromszor házasodott meg. Először James Cruze rendezőbe szeretett bele, 1924-ben pedig összekötötték az életüket. Cruze azonban kemény ivó volt, Compson pedig 1930-ban véget vetett a házasságuknak. 1933-ban feleségül ment Irving Weinberg üzletemberhez, de 1937-ben elváltak, Weinberg egy évvel később meghalt. Compson harmadik férje Silvius Gall bokszoló volt, akivel 1944-ben házasodott össze és haláláig együtt maradt. Gyermeke egyik házasságából sem született. Compson nyugdíjas éveiben segédkezett Gall vállalkozásának igazgatásában, férjének halála után pedig átvette annak irányítását. Compson 1974-ben hunyt el szívrohamban, édesanyja mellé temették el.
Forrás: vintagenewsdaily, wikipédia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése