Vlagyimir Szemjonovics Viszockij (Moszkva, 1938. január 25. – Moszkva, 1980. július 25.) szovjet-orosz színész, költő, bárd.
„Sosem láthattam őt, nem hallgathattam Viszockij dalait. Ő belehalt a létező szocializmusba, én túléltem”. (Földes László – Hobo)
Apja a Vörös Hadsereg zsidó származású ezredese volt, aki végigharcolta a második világháborút. Vologya 1947–1949-ben vele és örmény mostohaanyjával a Berlin melletti Eberswaldban élt (ahol apja akkor állomásozott), aztán már csak az anyjával, Moszkvában, aki tolmácsnő volt. Az iskola után egy ideig műszaki főiskolára járt, de otthagyta és belépett a MHAT (Moszkvai Művész Színház) Stúdiójába (1956–1960). 1960-ban feleségül vette egyik osztálytársnőjét, de egy év után elváltak. A moszkvai Puskin Színházban kezdte meg pályafutását, de hamarosan otthagyta, és megjárt egy csomó más moszkvai színházat is. 1963-ban elvette Ludmilla Abramova színésznőt. Az éppenhogy megalakult Taganka Színházba 1964-ben került, és a tagja maradt azután élete végéig. A színházalapító főrendező, Jurij Petrovics Ljubimov mindenben támogatta. Felismerte dalköltői tehetségét is, és lehetőséget adott számára dalai és szövegei felhasználására a színház tevékenységében. Viszockij a Tagankán több mint húsz szerepet alakított, köztük Hamletet.
Gitárral kísért dalai már életében túlnőttek rajta. Az orosz sanzonhagyományok, a városi folklór, a kocsma-, katona- és börtöndalok megtermékenyítő hatására eredeti, kemény, humoros és tragikus dalokat költött kora ifjúságától kezdve. Több mint ezer dalt írt, néha egy-egy film számára is. Dalainak zömét életében nem adták ki, csak agyonjátszott magnetofon-felvételeken terjedt. Versei életében nem jelentek meg. Harminc filmben játszott.
1967-ben egy filmforgatáson ismerkedett meg harmadik feleségével, Marina Vlady orosz származású francia színésznővel, akivel 1969-ben házasodott össze (ennek ára Vlady részéről az volt, hogy 1968-ban belépett a francia kommunista pártba). Az ő segítségével sikerült egy amerikai koncert-körutat megszervezniük. Néhány magyar filmes (Jancsó Miklós, Mészáros Márta) is segítette a vasfüggöny időnkénti átlépésében. Az egyetlen film, amelyben együtt játszottak, Mészáros Márta Ők ketten (1977) című alkotása.
1970-ben megjelent Farkasvadászat című dala, azonban a Szovjetunióban bojkottálták felvételét az ottani írószövetségbe.
Sokat ivott, és morfinista lett. Halálát is ebből fakadó szívroham okozta az 1980-as moszkvai olimpia ideje alatt. Tüntetésszerű temetésén Moszkvában, a Vaganykovói temetőben hatalmas tömeg jelent meg; röviddel halála után aztán egyre-másra készültek dokumentumfilmek róla. Az orosz nép tragikus hősei között tartja számon.
Forrás: wikipédia, kino-teatr.ru
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése