Zara orosz pop énekesnő és színésznő.

Zara (eredeti nevén Zarifa Pasajevna Mgojan) (1983. július 26. -) kurd-örmény származású orosz pop énekesnő és színésznő.

Zara 1983. július 26-án született Leningrádban. Apja Pasal Bimbasijevics Mgojan a fizikai és matematikai tudományok kandidátusa és anyja Nadi Dzsamalovna Mgojan Örményországból költöztek Leningrádba. Két testvére van, nővére Liana és öccse Roman.

Zara 12 évesen kezdett énekelni és néhány év alatt díjak egész sorát gyűjtötte be. 1996-ban megjelent "Сердце Джульетты" (Júlia szíve) című első lemeze. 1997-ben 16 évesen döntős volt az "Утренняя звезда" (Hajnalcsillag) nevű televíziós dalversenyen, majd nagydíjat kapott az Egyiptomban megrendezett "Let children laugh" nevű nemzetközi dalfesztiválon. 1998-ban elnyerte a nagydíjat az Omszkban megrendezett "Надежды Сибири" (Szibéria reménységei) dalversenyen, majd Szentpétervárott megnyerte az új gyermekdalok versenyét a "День рождения" dalversenyt és az "Шлягер года" (Az év slágere) dalversenyt. 1999-ben elnyerte a Szocsiban rendezett "Надежды Европы" (Európa reménységei) dalverseny nagydíját és a "Голоса-99" (Hangok-99) fesztivált. Még ebben az évben Szentpétervárott megkapta a Dmitrij Likacsov akadémikus által alapított "Prométeusz csillag" díjat és kijött "Сердце Джульетты" (Júlia szíve) című első albuma. 2000-ben megnyerte a "Szerelmes dalok tavasza" nevű ifjú előadóknak Szentpétervárott megrendezett dalversenyt és "Zara" címmel új lemeze jelent meg. 2001-ben az elmúlt években nemzetközi és hazai fesztiválokon aratott aratott győzelmeiért "Orosz reménység" díjban részesült. Az "Arany gramofon" díjat háromszor kapta meg, 2002-ben "Az éjszaka színe", 2005-ben a "Hóvihar", 2007-ben pedig a "Szép szerelem" című dalaiért. 2002-ben megjelent Где течёт река (Ahol a folyók folynak) című lemeze és a címadó dal Oleg Guszev rendezte videója, 2003-ban pedig legjobb dalaiból készített válogatása.

2004-ben feleségül ment Szergej Matvijenkóhoz, Szentpétervár kormányzójának fiához. Ez alkalomból ősi jezid vallásáról áttért az ortodox vallásra. Egy évvel később elváltak. 2006-ban Viktor Drobis oldalán részt vett a „Фабрики звёзд-6” (Csillaggyár-6) nevű televíziós dalversenyen ahol harmadik díjat nyert. 2007-ben megjelent "Я не та" (Nem az vagyok) című albuma és szimfonikus zenekarral kísért nagyszabású önálló koncertet adott az Oktyabrski koncertteremben. Közben befejezte a Szentpétervári Színiakadémiát. Játszott az "Orfeusz és Euridiké" című rockoperában és több televíziós sorozatban is látható volt. 2008-ban újra férjhez ment egy vezető moszkvai üzletemberhez, a 33 éves Szergej Ivanovhoz. 2010. május 7-én fiúgyermeke született.

Forrás: wikipédia, kino-teatr.ru

Galina Volcsek orosz színésznő, színházi és filmrendező.

Galina Boriszovna Volcsek (Moszkva, 1933. december 19. – Moszkva, 2019. december 26.) orosz színésznő, színházi és filmrendező. Az Orosz Föderáció Munka Hőse (2017), a Szovjetunió Népi Művésze (1989), a Szovjetunió Állami Díjának (1967) és az Orosz Föderáció elnökének díja (2002) kitüntetettje.

1933. december 19-én született Moszkvában Borisz Izrailevich Volchek (1905–1974) és Vera Isaakovna Maimina (1908–1989) gyermekeként. Apja filmrendező és operatőr, édesanyja forgatókönyvíró volt.

1955-ben végzett a M. Gorkijról elnevezett Szovjetunió Moszkvai Művészeti Színház V. I. Nemirovics-Dancsenko Iskola-stúdiójában ( A. M. Karev tanfolyama ).

1956-ban O. N. Efremov és a Stúdióiskola fiatal diplomásai - G. Volchek, L. M. Tolmacheva, E. A. Evstigneev, I. V. Kvasha, V. N. Sergachev és O. P. Tabakov megalapították a Fiatal színészek Stúdióját, amely egy idő után megkapta a Theatre-Studio nevet.

1972-től a Sovremennik Színház főrendezője, 1989-től művészeti vezetője.

Első rendezői munkája, W. Gibson „Ketten a hintán” (1962) sikert aratott. Ez az előadás több mint 30 éve szerepelt a színház repertoárján, és a közönség állandó szeretetét élvezte. W. Gibson darabjának színpadra állítása után több évig rendezőként dolgozott O. N. Efremovval (V. F. Tendrjakov „Без креста!” ( 1963), M. F. Shatrov „Большевики” (1967)). 1966-ban elkészítette az egyik legjobb előadást, az „Обыкновенная история”-t , I. A. Goncsarov regénye alapján. Az előadásért a 33 éves rendező megkapta a Szovjetunió Állami Díját. E. M. Remarque "Три товарища" című játéka, amelyet 1999-ben mutattak be, a modern orosz színpad igazi slágerévé vált. Több mint harminc előadás rendezője. Ezek közé tartoznak az orosz és a világ klasszikusai, a modern hazai és külföldi szerzők művei.

Ő lett az első szovjet rendező, aki megtörte az USA és a Szovjetunió közötti kulturális blokádot. 1978-ban Houstonban , az Alley Theatre-ben M. M. Roscsin bemutatta az „Echelont”. 1990-ben Seattle- ben a Goodwill Games kulturális programjának részeként G. Volchek két előadását mutatták be: A. P. Csehov „Három nővér” című előadását és E. S. Ginzburg könyve alapján készült „Steep Route”-t.

A Sovremennik turnétörténetében különleges helyet foglal el a New York- i turné (1996-1997). A Moszkvai Művészeti Színház híres turnéja óta , amelyre 1924-ben került sor, először játszott orosz társulat a Broadway-n . Az amerikai közönség nagy sikerrel fogadta A. P. Csehov „Három nővérét” és „A cseresznyéskert”, valamint E. S. Ginzburg „Steep Route” című művét. A sovremenniki Broadway turné elnyerte a drámai színház egyik legrangosabb amerikai nemzeti díját - a Drama Desk Award -ot, amelyet fennállásának hosszú története során először ítéltek oda nem amerikai színháznak, és a szavazatok abszolút többsége.

Színházi alkotói tevékenységével párhuzamosan filmes karrierje is fejlődött. Számos filmben szerepelt.

Többször kapott meghívást Németország , Finnország, Írország, az USA, Magyarország, Lengyelország és más országok színházaiba.

Sokat tanított külföldön színészetet. A legutóbbi meghívások között előadások és gyakorlati órák, valamint a New York-i Egyetem Tish School of the Arts előadásai is szerepelnek.

1995 októberében jelöltként szerepelt az „ Otthonunk Oroszország ” választószövetség szövetségi listáján . Az Állami Duma 2. összehívásának helyettese és a Kulturális Bizottság tagja volt. 1999-ben lemondott parlamenti tisztségéről.

2000-ben egyike volt azoknak a kulturális szereplőknek, akik elítélték a szovjet himnuszhoz való visszatérést Alexandrov zenéjére.

2005-ben Galina Volcheket választották a Kinotavr-2005 nyílt orosz filmfesztivál zsűrijének elnökévé.

2018-ban Szergej Szobjanyin moszkvai polgármesterjelölt bizalmasa volt.

Galina Volchek egyike azon kevés nőknek, akiket meghívtak a KVN Major League zsűrijébe.

Első férje (1955-1964) - Evgeny Evstigneev (1926-1992), színész. A Szovjetunió népművésze (1983). A Szovjetunió Állami Díjának kitüntetettje (1974).

Fia  Denis Evstigneev (született 1961), filmrendező, operatőr, producer. A Szovjetunió Állami Díjának kitüntetettje (1991).

Második férje (1966-1976) - Mark Abelev (született 1935), a műszaki tudományok doktora, a MISS professzora. Oroszország tiszteletbeli építője (1990). A Szovjetunió Állami Díjának kitüntetettje (1991).

Galina Volchek élete utolsó éveiben krónikus hörghurutban szenvedett, és gerincproblémák miatt gyakorlatilag nem tudott járni. 2019. december 23-án hörghuruttal kórházba került. Később tüdőgyulladást is diagnosztizáltak nála. 2019. december 26-án 87 éves korában hunyt el agy- és tüdőödémában Moszkvában.

Forrás: wikipédia, kino-teatr.ru, culture.ru

Ligyija Vertyinszkaja szovjet színésznő.

Ligyija Vlagyimirovna Vertyinszkaja (Harbin, Kína, 1923. április 14. – Moszkva, Szovjetunió, 2013. december 31.) grúz származású szovjet grafikus, filmszínésznő.

Alekszandr Nyikolajevics Vertyinszkij kabaré- és esztrádszínész, táncdalénekes, dalszerző felesége; a híres színésznő-testvérpár, Anasztaszija Alekszandrovna Vertyinszkaja (1944) és Marianna Alekszandrovna Vertyinszkaja (1943) anyja.

Ligyija Vertyinszkaja (akkor még Cirgvava) emigráns családban született. Anyja a háztartást vezette, apja, V. K. Cirgvava a kínai keleti vasútvonal igazgatóságának tisztviselője volt és 1934 körül halt meg Harbinban. Ligyija Cirgvava tizenhét évesen Sanghajban egy hajótársaságnál dolgozott, amikor megismerkedett 34 évvel idősebb leendő férjével, Alekszandr Vertyinszkijjel, és 1942 tavaszán házasságot kötöttek.

A Kijevben született Alekszandr Vertyinszkij kabaré- és esztrádszínész volt, 1920-ban emigrált; több európai ország, egy évig Amerika, majd sok éven át Kína kabaréiban, éttermeiben lépett fel, a sanghaji orosz emigránsok körében népszerű énekes-színész volt. A második világháború idején a szovjet kormánytól kérvényezte és engedélyt kapott, hogy hazatérjen. 1943 novemberében feleségével és első kislányukkal együtt Moszkvába költözött, második gyerekük már ott született. Gyakori sikeres fellépéseivel, saját szerzeményeivel hazájában népszerűséget szerzett. A Kárhozottak összeesküvése (Заговор обречённых) című filmben nyújtott alakításáért (1951) Sztálin-díjjal tüntették ki.

Ligyija Vertyinszkaja férje javaslatára iratkozott be a moszkvai V. I. Szurikov Képzőművészeti Főiskola festészeti szakára, melyet 1955-ben végzett el. Nem készült színészi pályára, előképzettség és filmes tapasztalat nélkül kapott véletlenül filmszerepet Alekszandr Ptusko Szadko című nagysikerű mesefilmjében. Ezután még néhány filmben játszott, – a Grigorij Kozincev által rendezett Don Quijote kivételével mesefilmekben.

Miután 1957-ben férje meghalt, egyedüli családfenntartó lett. Egy nyomdavállalatnál nyomdai grafikusi állást vállalt és képei eladásával is keresethez jutott. Előbb férjének, majd jelentős színészi karriert befutó két lányának „árnyékában” élt. 90 évesen hunyt el, a Novogyevicsij-kolostor sírkertjében temették el.

2004-ben Moszkvában megjelent könyve (Синяя птица любви [A szerelem kék madara]) legnagyobb része férjének, Alekszandr Vertyinszkijnek hozzá és két lányukhoz írt leveleiből, valamint két színész-lányukról és az unokákról megjelent cikkek gyűjteményéből áll. A könyv kb. harmada saját visszaemlékezéseiről, leginkább férjével való házasságukról és közös életükről szól.

Forrás: wikipédia, kino-teatr.ru, moskvichmag.ru