Vincent Lindon francia színész.

Vincent Lindon (Boulogne-Billancourt, 1959. július 15. –) francia színész, rendező és forgatókönyvíró.

A Mennyit ér egy ember? című filmdráma főszerepében nyújtott alakításáért a 2015-ös cannes-i fesztiválon elnyerte a legjobb alakítás díját, 2016-ban pedig a legjobb színésznek ítélt César-díjat.

Apja Laurent Lindon, az Audioline cég igazgatója volt, anyja, Alix Dufaure, a Marie Claire női magazin újságírója, aki révén Lindon Jules Dufaure francia miniszterelnök és Rémy Joseph Isidore Exelmans marsall leszármazottja. Apai nagyapja, Raymond Lindon bíró, 1929 és 1959 között Étretat polgármestere. Nagybátyja Jérôme Lindon, aki 1948-tól 2001-ig a párizsi Les Éditions de Minuit könyvkiadó igazgatója volt. Dédszülei Fernande Citroën, André Citroën nővére, valamint Alfred Lindon (1916-ig Abner Lindenbaum), a krakkói származású zsidó ékszerkészítő és modern műgyűjtő.

Szülei ötéves korában elváltak, anyja néhány évvel később hozzáment Pierre Bénichou újságíróhoz. Az esemény nagy megrázkódtatás volt Lindon számára, amitől tikkje lett, ez azonban színházi vagy filmszerepein nem látszódik.

Párizs 7. kerületében, a Victor Duruy nevét viselő gimnáziumban érettségizett. Kereskedelmi főiskolai előkészítőre kezdett járni, azonban 22 nap után bejelentette, nem érdekli ez a szakma. 1979-ben édesanyja jelmeztervezői asszisztensi munkát szerzett neki Alain Resnais Amerikai nagybácsim (1980) című romantikus drámájának forgatásán, ahol elsősorban Gérard Depardieu mellett kellett dolgoznia.

Ezt követően hat hónapra New Yorkba ment, hogy rádiós promóciós asszisztensként dolgozzon nagybátyja, Eric Dufaure mellett, aki akkor alapította a Cachalot Records zenei kiadót (Ian North, Die Hausfrauen, Medium Medium, Malaria, Stars of the Streets, Comateens , Made in France, Personal Effects). Párizsba visszatérve nevelőapja, Pierre Bénichou talált neki egy másik apró munkát: a színész-komikus Coluche mikrofonjaiért volt felelős, annak 1981. évi turnéin. Egy ideig a Le Matin de Paris napilap kifutófiújaként is dolgozott, mielőtt beiratkozott volna François Florent párizsi színiiskolájába.

Vincent Lindon 1983-ban debütált Paul Boujenah Le Faucon című filmjében, majd kisebb szerepeket játszott; így foglalkoztatta többek között Bertrand Blier (A mi történetünk), Jean-Jacques Beineix (Betty Blue) és José Pinheiro (A zsaru szava). 1988-ban Claude Pinoteau rábízta (A párizsi diáklány) férfi főszerepét. A következő évben teljesítményét Jean Gabin-díjjal ismerték el. A nagyközönség számára igazán ismertté Victor Barelle szerepe tette Coline Serreau 1992-ben bemutatott Hétköznapi csetepaté című vígjátékában.

2005-ben Emmanuel Carrère A bajusz című filmjével a Cabourg-i Filmfesztiválon elnyerte a legjobb férfi főszereplőnek járó Arany Swann díjat. 2013-ban felkérték a 39. Deauville-i Amerikai Filmfesztivál zsűrielnökének.

2015-ben Stéphane Brizé Mennyit ér egy ember? című filmdrámájában egy munkanélküli férfit alakított, amivel a 68. cannes-i fesztiválon elnyerte a legjobb férfi alakítás díját, 2016-ban pedig – öt sikertelen jelölés után – a legjobb színésznek ítélt César-díjat. 2021-ben ismét Stéphane Brizével forgatott egy hasonló zsánerű filmet Un autre monde címmel. Az alkotás 2022 márciusában került mozikba.

2022-ben felkérték a jubileumi 75. Cannes-i Fesztivál, és egyben a versenyfilm-zsűri elnökének.

Vincent Lindon az 1980-as években közel tíz éven át élt együtt Claude Chirac-kal, Jacques Chirac kisebbik lányával. 1992-ben ismerkedett meg Karolina monacói hercegnővel; a nagy médianyilvánosságot kapott kapcsolatuk 1995-ben ért véget.

1998-ban feleségül vette Sandrine Kiberlain színésznőt, akit az Irrésolu 1993-as forgatása óta ismert és akivel 1997-ben a Hetedik mennyország-ban ismét együtt játszott. Házasságukból 2000. április 13-án született Suzanne, aki ugyancsak színész-rendezői pályára lépett (Seize printemps). A pár 2003-ban elvált. Lindonnak egy előző kapcsolatából van egy fia is, az 1996 decemberében született, 2021-ben színészként debütált Marcel Gitard.

Forrás: wikipédia, listal.com