Gladys George (Patten, Maine 1904. szeptember 13. – Los Angeles, Kalifornia, 1954. december 8.) Oscar-díjra jelölt amerikai színésznő.
Brit szülők gyermekeként született Maine államban. Szülei vaudeville színészek voltak, saját társulatukkal, a Három Clare's-szel (The Three Clare's) az országot járták. George három éves volt, mikor szülei szerepet adtak neki egy műsorban. 1918-ban debütált a Broadwayn Maurice Maeterlinck híres regényének, A kék madárnak a színpadra adaptált folytatásában, Az eljegyzésben. Színészi játékát már Pauline Frederick társulatánál tökéletesítgette.
1919-ben George főszerepet kapott egy hollywoodi némafilmben, a Red Hot Dollarsban, amiben Charles Ray mellett játszott. Az ifjú színésznő szépen egyengette a karrierjét, amíg egy váratlan baleset hirtelenjében ennek véget nem vetett: George arca megégett, ezért felépüléséig visszatért a színpadra. 1922-ben hozzáment a színész Ben Erwayhez, akitől 1930-ban elvált. A harmincas évek elején George-ot feleségül vette a milliomos üzletember, Edward H. Fowler.
1934-ben egy gengszter szeretőjének szerepében tért vissza Hollywoodba a Straight Is the Way című filmben, Franchot Tone, May Robson és Karen Morley mellett. Ugyanezen évben aratott hatalmas sikert a Broadwayn a Personal Appearance szeszélyes filmsztárának szerepében, amit Mae West később átírt és eljátszott Go West, Young Man címmel 1936-ban. A sors iróniája volt, mikor George-ot férje rajtakapta a darab főszereplőjével, Leonard Penn-nel, mintha George megpróbált volna felnőni az ünnepelt szerepéhez. 1935-ben a házaspár elvált, de George még ebben az évben megtartotta esküvőjét Leonard Penn-nel.
1936-ban mutatták be George egyik legjobbnak tartott filmjét, a Valiant Is the World for Carrie-t, amiért Oscar-díjra is jelölték és a legmagasabban fizetett sztárok közé került. 1937-ben Spencer Tracyvel játszott együtt a They Gave Him a Gun című filmben, és a Madame X újabb feldolgozásának főszerepét is megkapta, ami rendkívül passzolt a színésznő hírhedt, akkori kemény partiadó életmódjához. A negyvenes évek felé járva azonban George arcán kezdtek kiütközni életvitelének jelei, ezért a főcím helyett a stúdió mellékszerepeket juttatott neki. Így érkezett Madame du Barryhoz a Marie Antoinette-ben Norma Shearerrel, és Panama Smith-hez Az alvilág alkonyában (más fordításban Viharos húszas évek címmel) James Cagney-vel és Humphrey Bogarttal. Panama szerepe megadta az esélyt George-nak, hogy a híres zárómondat tőle hangozhasson el: Nagymenő volt.
George a tévében is felbukkant egy-egy sorozat epizódjában, filmes szerepei már visszafogottabbak lettek. Együtt játszott Joan Crawforddal a Flamingó útban és John Garfielddal a He Ran All the Way című filmben. 1946-ban negyedik házasságát kezdte egy nála húsz évvel fiatalabb hotel hordárral, akitől négy év után elvált. Az ötvenes évekre a színésznő már egészségügyi gondokkal küzdött, utoljára 1954-ben bukkant fel a Lineup sorozat egy epizódjában. Stroke vitte el december 8-án, de háziorvosa gyanakodott arra, hogy az altatót adagolták túl.
 |
| Alan Napier és Gladys George |
 |
| Gladys George és Norma Shearer |
 |
| Spencer Tracy és Gladys George |
 |
| Gladys George és Spencer Tracy |
 |
| Gladys George, Charlene Wyatt és Jackie Moran |
 |
| Gladys George és James Cagney |
 |
| James Cagney, Priscilla Lane és Gladys George |
 |
| James Cagney és Gladys George |
 |
| Hal Roach, Gladys George |
 |
| Alan Dinehart és Gladys George |
 |
| Harry Carey és Gladys George |
Forrás: wikipédia, listal.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése