Aristide Bruant (Courtenay, 1851. május 6. – Párizs, 1925. február 10.) francia kabaréénekes, színész, költő, író.
Henri de Toulouse-Lautrec plakátja a képzőművészet történetében is feledhetetlenné tette.
Tizenöt éves korában – apja halálát követően – elhagyta szülővárosát munkát keresni. Hamarosan a Montmartre bohém világában találjuk Párizsban, ahol leginkább a gyorséttermekben és kocsmákban lógott. Ezekben talált rá költői-zenei tehetségére is. Bár jó házból való úrifiú volt, hamar elsajátította a párizsi szlenget, amelyen aztán forradalmi pátosszal teli, polgárgyűlölő dalait írta.
Kávéházakban kezdett fellépni. Rövidesen a híres Le Chat Noir kabaréban kötött ki, ahol többek között a fiatal szimbolisták gyülekeztek.
Bruant feltűnő ruhában lépett fel: vörös pulóverben, fekete dzsekiben, hosszú csizmában és hatalmas vörös sállal. Színre lépéséhez ezt a nevet használta: Astrid Bruant, a Montmartre csillaga. Amikor esténként berúgta az ajtót a Chat noirban, elkiáltotta magát: „Fogjátok be a pofátokat, barmok, ha én énekelni akarok!” – így kezdődött a műsora. A legközönségesebb káromkodások özönét zúdította a fejesekre, heves vádakkal illette az úri osztályokat. A szegények, munkások és bűnözők nyomorúságát énekelte meg.
1885-ben tulajdonába vette a kabarét Le Mirliton néven (aminek jelentése: nádsíp, de dilettáns versike értelme is van). Meghívott ide már másokat is fellépni, de saját műsorait is folytatta. Dalai könyvalakban is megjelentek.
1925-ben halt meg. Nem messze szülőhelyétől temették el. Később Párizsban utcát neveztek el róla.
Forrás: wikipédia, listal.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése